Nyírtass község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Baktalórántházai kistérség
Lakosság: 2183 fő
Terület: 37.95 km²
Népsűrűség: 57,52 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 45

Fekvése

Már 1200 körül jelentősebb település. A község nevét mind a néphagyomány, mind az írásos adatok szerint Tass honfoglaló vezérről kapta.

Nevének eredete

Anonymus szerint Tass vezér " a meghódolt nép kérelmére, vásárhelyet állítva a Nyír és a Tisza közt, mely vásárhelyre saját nevét adta, melyet máig is Tasvásárhelynek neveznek. Tass falu ezen a helyen csakugyan megőrizte Tass nevét.

Története

"A "Nyír " előtagot a község 1908. december 22-én vette fel. Erről az eseményről az említett napon felvett rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve ad számot:" Községi jegyző előterjeszti a vármegye alispánjának 23972/1908. számú rendeletével leküldött Szabolcs vármegye községei nevének törzskönyvezett jegyzékét – s ezzel egyidejűleg a Kisvárdai Járás Szolgabírói Hivatalának 7903 K/908 számú rendeletét, melyet ezen határozatából kifolyó intézkedések céljából adott ki. 76/1908. Képv. 2349 K. határozata- "A Thass községnek Nyírtassra történő elnevezését a Képviselő-testület – bár fájdalommal – tudomásul veszi."

A község királyi tulajdonban volt. V. István óta két kun vitéz – Iteg és György – birtoka volt. Örökös nélküli haláluk után a szatmári ispán kapta ajándékba. Akkor lakatlan volt, de temploma a Szent Szűz tiszteletére építve már állott. Másik részében is kunok laktak, ők 1322-ben Magyar Pál gimesi várnagynak adták el birtokrészüket.

1416-ban Ólnodi Czudar Péter bán kapta meg a területet a királytól, így a XV. század-ban a Czudar család tulajdona. A XV. század végén már a királyné birtoka volt, majd hosszú pereskedés után királyi adományként a Váradi családhoz jutott nagy része. 34 dézsmafizető jobbágyával (mintegy 171-180 fő) fontos helynek számított.

1611 után a két Váradi-lány révén bedeghi Nyáry Pál és Melith Péter szerezte meg tulajdonul. A XVII. század-ban a Serédyeknek, a Palaticzoknak kúriája is volt itt.

A század végén újabb osztozkodás révén a Drugeth, a Lónyay, a Zichy és az Eszterházy családok is birtokoltak részeket az oppodiumnak (mezővárosnak) nevezett településből. A XVIII. század elején a falu teljesen elnéptelenedett, tulajdonosai közbirtokosságot alkottak. Jósa István 1714-ben lengyeleket telepített be a faluba, mely ettől kezdve elvesztette mezővárosi jogállását. A XIX. század közepén 23 nemesi birtokosa volt és 1150 lakója.A falut 1835-ben földrengés pusztította el. Mai határába olvadt be a Köpetelke nevű birtok, melynek tulajdonosát 1324-ben a tassi határjáró oklevél már említi.

A XX. század elején 290 lakóháza és 2110 lakosa volt (csaknem annyi mint most).Nevezetesebb úrilakok 1800-as évek végéről: gróf Vay Tiboré, Jármy Andoré, Detrich Miklósé. A Kisvárdai járáshoz tartozott, nagyközség volt. Az 1994. évi önkormányzati választások során mind a polgármester, mind a Képviselő-testület tagjai a független jelöltek közül kerültek ki.

Nevezetességei

Nyírtass nevezetességei közé tartozik a római-katólikus, görög és református templom; az általános iskola épületével egybekötött kastély, a polgármesteri hivatal, és az ezredfordulón átadott park, Tass vezér lovas szobrával.

Következő községek

További községek